Az OpenAI Prism – új eszköz a tudományos munkához

OpenAI Prism egy új eszköz a tudományos munka támogatására

Mi az a Prism?

Az OpenAI nemrég bemutatta a Prismot, egy ingyenes platformot, amit kifejezetten kutatók számára fejlesztettek. A lényeg, hogy segíti a tudományos cikkek írását és a csapatmunkát, méghozzá úgy, hogy mesterséges intelligenciát épít bele közvetlenül a munkafolyamatba. A háttérben a GPT-5.2 modell dolgozik, amely szövegeket javít, ellenőrzi az állításokat, és segít az irodalomkutatásban is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem a gép végzi a kutatást helyettünk, csak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a munkát.

Miért éppen most?

Az OpenAI szerint a ChatGPT-t hetente több mint 8 millióan használják tudományos témákban, ami jól mutatja, hogy a kutatók egyre többet támaszkodnak mesterséges intelligenciára. A Prism gyakorlatilag ezt a trendet viszi tovább, azzal hogy nem egy általános csevegőrobot, hanem egy céleszköz. A platform alapja a Crixet, egy LaTeX-szerkesztő, amit az OpenAI vásárolt meg és alakított át felhőalapú megoldássá. Ez azt jelenti, hogy nem kell telepíteni semmit, nincs verziókezelési kalamajka, és bármelyik ChatGPT-fiókkal azonnal használható.

Mit tud pontosan?

A Prism nemcsak egy szövegszerkesztő, hanem érti a teljes dokumentumot, beleértve az egyenleteket és ábrákat is. Valós időben tudnak rajta dolgozni többen, megjegyzéseket hagyhatunk, és van hangalapú szerkesztési lehetőség is. A rendszer automatikusan javítja a formázást, generál egyenleteket, sőt még a táblára rajzolt vázlatokat is át tudja alakítani LaTeX-kóddá. A Zotero-integrációval pedig a hivatkozások kezelése is egyszerűbbé válik. Mindez azért működik jól, mert a GPT-5.2 matematikai és tudományos érvelésben kifejezetten erős.

Hatás és hozzáférés

Az ingyenes elérhetőség lényegesen csökkenti a belépési küszöböt, így kisebb kutatócsoportok, diákok vagy interdiszciplináris csapatok is könnyebben tudnak együtt dolgozni. A platform már most elérhető bárki számára, és később a vállalati ChatGPT-csomagokhoz is hozzáadják. Természetesen felmerülnek etikai kérdések is, mert ha a publikálás gyorsul, az hatással lehet a minőségre. Az OpenAI azonban hangsúlyozza, hogy a transzparencia fontosságát szem előtt tartják, és a Prism célja továbbra is az emberi kutatók támogatása, nem pedig helyettesítése.

További érdekes cikkek

A Google Gemini 3 a Google kereső új agya

A Gemini 3 lett a Google keresőjének új agya

Mire számíthatunk az új modellel? A Google új alapértelmezett mesterséges intelligenciája ezentúl a Gemini 3 lesz a keresőben megjelenő AI összefoglalókban. Ez nem egy kis dolog, hiszen világszerte több mint egymilliárd ember használja ezt a funkciót, amikor bonyolultabb kérdésekre keres választ. Eddig a rendszer egy úgynevezett „router” mechanizmust alkalmazott: az egyszerűbb kérdéseket gyorsabb modellek, a bonyolultabbakat pedig a Gemini 3 kapta. Most viszont mindenkinek ez a legfejlettebb modell dolgozik alapból, ami azt jelenti, hogy pontosabb

Mesterséges intelligencia

Mit nevezünk mesterséges intelligenciának?

Mit nevezünk mesterséges intelligenciának? A mesterséges intelligencia (MI) olyan, mint egy hatalmas, digitális eszközkészlet, amely a számítógépek és a szoftverek világában forradalmasítja mindennapjainkat. De mit is jelent valójában a mesterséges intelligencia? Lássuk! Mi is az a mesterséges intelligencia? Képzeld el, hogy a számítógépes rendszerek képesek olyan munkát végezni, amit eddig csak az emberek. Gondolj csak arra, milyen lenne, ha a számítógéped képes lenne felismerni az arcokat, vagy éppen új nyelveket tanulni pusztán adatok elemzésével. Ez

Mit hoz a jövő az MI terén

Mit hoz a jövő az MI terén?

Mesterséges intelligencia 2025–2030: hogyan alakítja át az életünket? A mesterséges intelligencia az elmúlt években kilépett a laborokból, és nagyon gyorsan költözik be a mindennapokba. Már nemcsak okosabb keresést vagy kényelmesebb ügyintézést jelent, hanem új munkafolyamatokat, másféle döntéshozatalt és olyan szolgáltatásokat, amelyek pár éve még sci-finek tűntek. Magyarország sem kívülálló ebben: a 2025–2030-as időszakra meghirdetett hazai irányok célja, hogy az innováció, a felelős szabályozás és az oktatás egyensúlyban haladjon, és az átalakulás ne csak a technológiáról,